Köszönöm :)
Hozzá is gratulálok! Egy mondást valamelyest elferdítve: büszkeség, Anya a neved.
Nekem ne, én csak egyet teljesítettem és neveltem, bár az az egy nagyon jól sikerült....büszke vagyok rá.
Gratulálok!!!
Irtó jópofa és okos asszony volt. Annyi gyereket szült és nevelt, miközben egy katonai kantint is vezetett, hogy élete utolsó évtizedében a lányai nem engedték, hogy bármit is dolgozzon. (Na jó, a vasárnapi ebédet azért ő főzte) Szemmel láthatóan élvezte ezt a lazító életet....
Csoda klassz lehetett ilyen nagyszülővel élni!. ...nem panaszként mondom, csak az enyém már reggeltől a termőföldet abajgatta...
Jawohl, aztán végül a magyar....anyai nagyanyám újságokból tanult meg magyarul, bár ez végig érezhető volt a magyar akcentusán... nagy kihívás volt számomra német nyelvű, gót betűs, ráadásul izgalmas könyveket hozni a könyvtárból a nagymamám részére ...rendszerint súlyra hoztam, hogy minél tovább tartson neki...
Aztán onnan már játszva menne az ugor is.
Nem is panaszképpen írtam, hanem magyarázatként...
Már az a hang sincs....rengeteget hibázok ezen a finn klaviatúrán, pedig két év alatt igazán megszokhattam volna. Sőt,akár finnül is megtanulhattam volna...
De egy hang, annyi sem....
Csak ne panaszkodj! Látod mennyien rákattintottak a szívre :-))