Az ornitológusok talán, de a bejgliimádók nem, mert ez u..n. kulcsos dió volt, ami csak a rigók és egyéb égi madarak számára volt hozzáférhető abban az esetben, ha előtte feltörte nekik valaki (mármint én)

tacsifoto: Az ornitológusok sírva fakadnának e szép történeten, mint ahogy a diós bejgli kedvelői is...

Hát, arra a képre nem emlékszem, de erre fára igen, ide csak a macskánk tudott felmászni, annyira magas volt a törzse, az ágai pedig az emeleti tetőkre hajoltak és szeles időben azt horzsolták, rongálták...azért kellett kivágatni> Húúú, sajnos rengeteg síró-rívó, hontalan madár maradt hátra. Majdnem megszakadt a szívem, de hát a madarak könnyebben találnak új odút, vagy raknak fészket, mint mi új tetőt. Mindenképpen indokolt volt a kivágása...

Volt egy hatalmas diófa az udvarban, később már beterítette az gész házat, és kezdte lesodorni a tetőszerkezetet, így aztán, mivel veszélyessé vált, ki kellett vágatni. Direkt veszélyes fákra szakosodott szakembereket kellett hívni. díjazásuk a diófa faanyaga volt.

Nem, mi fent laktunk az emeleten. Ez az egyik szoba ablakából lett fotózva.

óóóó, de klassz! Felmásztál a padlásra?

Hááát, ez még a szocializmusról szóló kép....