Ez valóban egy ajándék az élettől.... az apuka karnagy volt 50 évig a közeli templomban /még az átkos-ban is / --- és a 3 gyerek közül csak az elsőszülött hozta a génekben a muzikalitást.....így hamar be lett fogva, és tizen-éves kora óta ünnepi miséken kíséri a templom ének- és zenekarát.Igazad van, boldog ember, feszültsége mindig feloldódik a zenében.

A fiad boldog ember. Én legfeljebb orgonaépítő lehettem volna. Máig bánom, hogy nem lettem az. Azért néhány evangélikus ének kíséretét le tudom játszani. De az nem orgonálás, hanem ipar.

Hát még én, a fiam orgonál , nem is akárhogyan .....

Örök tárgyai a rajongásomnak: Bach és az orgona. Ez gyönyörű hangszer!

Szeretem a módszerességét, ahogy rendezed ezt a nagy és szép anyagot. Érdekel!